[ Archiválva 2024. március]
•••• A SÓGUN (2024) ••••
Ep.01-10.
Rövid tartalom: Geu A sógun James Clavell bestseller regényének eredeti adaptációja, melyet Rachel Kondo és Justin Marks készített. A 10 epizódos minisorozat az 1600-as évek Japánjában játszódik, egy egész évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. A producer Hiroyuki Sanada játssza Lord Yoshii Toranaga szerepét, aki az életéért küzd, mivel ellenségei a Régensek Tanácsában összefognak ellene. Amikor egy rejtélyes európai hajót találnak egy közeli halászfaluban, annak angol hajósa, John Blackthorne (Cosmo Jarvis) olyan titkokat hoz magával, amelyek segíthetnek Toranagának a hatalom mérlegét az ő oldalára billenteni.
 epizód 01/10 HD |
 epizód 02/10 HD |
 epizód 03/10 HD
|
 epizód 04/10 HD
|
 epizód 05/10 HD
|
 epizód 06/10 HD
|
 epizód 07/10 HD |
 epizód 08/10 HD
|
 epizód 09/10 HD
|
Szereplők:Hiroyuki Sanada, Joaquim de Almeida, Tadanobu Asano, Nestor Carbonell, Ned Dennehy, Hiro Kanagawa, Louis Ferreira |
 epizód 10/10 HD
|
Rendező: Fred Toye Jonathan van Tulleken Forgatókönyvíró: Rachel Kondo |
• Várjuk véleményed a megjegyzés rovatban! •
Sziasztok!😊
VálaszTörlésKöszönöm szépen a sorozat feltöltését!😊
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!🐇
köszönöm szépen!
VálaszTörlésElég érdekesen kezdődik. Kár hogy sok bene a kárónkodás˘!
VálaszTörlésNem értem miért kellett feltölteni ezt a filmet,ha nincs meg a teljes feldolgozás, sőt több hetes késéssel sincs meg a befejező rész, így élvezhetetlen!!
VálaszTörlésEgyet értek előszőr dolgozzátok fel a filmet utána tegyétek be !
VálaszTörlésKöszönöm hogy láthattam
VálaszTörlésMit ha nem lenne befejezve.
VálaszTörlésTalán sikerül megtalálnia a választ a felvetésére, az alábbi oldalon: https://esport1.hu/news/2024/04/25/filmek-es-sorozatok-aggaszto-hirek-erkeztek-a-ritka-nepszeru-tzeus
TörlésHát őszintén nem volt jó. Semmi nem volt benne unalmas se harc semi. Végig csak beszéltek. Jóbnak gondoltam.
VálaszTörlésA sorozat kitűnő lett, ugyanakkor önmagában ugyanúgy nem képes teljes mértékben visszaadni a regény világát, ahogy a múlt század hetvenes éveiben készült első sorozat sem. Mentségükre legyen mondva, egyik sorozat elkészítésénél sem ez volt a cél. Most olvasom újra Clavell zseniális regényét, és megnéztem mindkét sorozatot (a régi mai szemmel is nagyon jó!). Rendkívül érdekes látni a két televíziós vállalkozás eltérő koncepcióját. A régi Blackthornra, azaz Andzsin szanra és a Marikóval való kapcsolatára koncentrál, így csak elejtett megjegyzésekből körvonalazódik az a hatalmi konfliktus és politikai csiki-csuki, amely meghatározza a szemünk előtt zajló eseményeket. Az új sorozat ezt sokkal inkább kibontja, mert Toranaga nagyúr az angollal és Marikóval egyenrangú főszereplővé lép elő benne. Ebből következően a két sorozat együtt ad lehetőséget arra, hogy valóban közel kerüljünk a regényhez, már ha valaki nem olvasta. De ha akad ilyen, feltétlenül pótolja! :)
VálaszTörlésAz új sorozat tagadhatatlan hiányossága, hogy – ellentétben a régivel – nem követi elég árnyaltan Blackthorn japánná válását, azaz azt a folyamatot, amely során az eredetileg érdes modorú tengerész fokozatosan felfogja az idegen világ lelkiségét, és lépésről lépésre idomul hozzá. Ez azért baj, mert a Sógun című regény alapvetően az angol navigátor fejlődés-története. A készítők saját bevallásuk szerint nagy hangsúlyt fektettek a hitelességre, valójában még az eredeti mű írójánál is hitelesebbek akartak lenni. Clavell ugyanis meglehetősen szabadon bánt a történelmi tényekkel. Noha regényhőseit valós történelmi alakokról mintázta (pl. a sorozat elején már halott taikót Tojotomi Hidejosiról, a Marikó apja által megölt Goroda tábornokot Oda Nobunagáról, Toranagát Tokugava Iejaszuról, Marikót Hoszokava Gráciáról, Blackthornt pedig William Adams angol tengerészről) íróként nem történelmet akart írni, hanem regényt, felnőtteknek szóló mesét eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek egymásra utaltságáról és egy minden különbséget félresöprő szerelemről. Az alkotók sokat polemizáltak azon, hogy a szereplők milyen pozitúrában üljenek a sorozatban, azonban végül nem a korabeli Japánban szokásos ülésmódot, hanem az egyszerű „törökülést“ választották. Ugyanakkor néhány nevet „japánosabbra“ vettek. Így lett az egyébként az első sorozatnál sokkal életszerűbbre formált Kaszigi Jabuból Jabusige, Kiricubóból a regénybeli becenevén Kiri, Szazukóból Szazu, viszont Fudzsiból Fudzsikó. Buntaró neve pedig ragadványnév lett, amit csak a beavatottak használhatnak, holott Marikó férjének a regényben Buntaro a rendes neve. Az pedig kizárt, hogy Marikót hivatalosan Marikó úrnőnek szólították volna (a nemesek keresztnéven történő emlegetése a mai napig élő brit szokás), az ő helyes megszólítása a férje családneve után Toda úrnő lett volna.
Ezzel együtt Az új sorozat legalább akkora élmény, mint a régi. Aki szamurájos harcokat vár tőle, az persze hoppon marad. A történet ugyanis egy egész évszázadig tartó háborús időszak után játszódik (én javítanám az ismertetőben, mivel a hadakozó fejedelmek korát már Tojotomi Hidejosi, a sorozat taikója lezárta), az elkövetkező, mintegy kétszázötven éves békés időszak elején. A hitelességet is megkapjuk, csak nem a regénybeli nevek megváltoztatása hozza el, hanem apró mozdulatok, arckifejezések, a szereplők alig észrevehető reakciói. Az első résznek abban a jelenetében, amikor Hiromacu tábornok megérkezik Andzsiróba, és a Jabuval való szópárbaj közben lassú mozdulattal megérinti katanája markolatát, a mögötte álló szamurájok pedig tizedmásodperc elteltével megismétlik ugyanazt a mozdulatot, benne van a korabeli Japán gondolkodás egész lényege. Zseniális jelenet! Amúgy pedig a regény többször újraolvasós, és mindkét sorozat többször is újranézős. Mindenkinek jó szórakozást és jó elmélkedést kívánok mindháromhoz, a feltöltőnek pedig gratulálok a kitűnő minőséghez!